Szép reggel

A Bab sokat csuklik. Kicsit kezdtem aggódni, hogy ez normális-e, de aztán rákerestem a neten és megnyugodtam, hogy igen, normális. Egyrészt amiatt van, mert mohón nyeli a magzatvizet, másrészt ez valami reflex-szerű dolog, amivel edzi a tüdejét és előre felkészül a kintlétre.

Na jó. Rendben. De sokszor úgy zötykölődünk a csuklás miatt, hogy csak na.

Állítólag közel 200 magzati mozgásformát figyeltek már meg. A Babnak is van legalább 15-féle, ezt bizton állítom.

Tihanyi Levendula Fesztivál 2011. június 24-25.

A Bab a levendulák fia lesz. Az jó.

Tulajdonképpen nincs is mit letagadnia...

A Bab "apukája" tegnap éjszaka felhívott és mellékesen közölte, hogy ma hajnalban Isztambulba utazik. Igazából Párizsba akart menni, de oda nem volt olcsó fapados járat. Jó, mi? Ha nem bőgtem volna el magam, akkor biztosan jót nevetek.

Két napja megkérdeztem, hogy vasárnap elkísér-e a szülésznőhöz a kórházba. Lehet, hogy ezért nem válaszolt. A nem válaszolás már annyira megszokott, hogy fel sem tűnt.

34. hét

Kicsit kezdek pánikolni, közeledik a vége és én még nem készültem fel teljesen. Bab nagyon jól van, úgy fickándozik mint egy kisbálna, amikor ülök vagy fekszem. Ma reggel annyit forgolódott, hogy arra gyanakszom, elfordult az eddigi jó pozíciójából, de ez  jövő héten kiderül majd a dokinál. A dokit nagyon szeretjük, bár két hete elmondta, hogy ő pont mielőtt szülnék, egy héttel megy nyaralni egy hétre. Szóval, ha a Bab előbb jön egy héttel, akkor nagy kakiban leszünk. De végül is, ha jönni akar, akkor jöjjön.

Véget ért az egy hetes tortúra, azaz a festés és átrámolás a lakásban. Anyukámmal hősiesen mozgattunk meg minden bútort, könyvet és kézzel fogható tárgyat a lakásban. Többször éreztem azt, hogy na most szülök meg, de persze nem. Most anyu is nálam lakik, mert nála nem sikerült időben befejezni a munkálatokat. Holnap jönnek ismét, remélem hét végéig befejezik és akkor visszaáll a szokásos rend.

Holnap megyek védőnőhöz, vasárnap találkozom a szülésznővel, jövő héten pedig a dokival, akkor lesz az első CTG is, amikor azt az izét a hasamra teszik, hogy meghallgassák a Bab szívhangját. Ez most már egyre gyakoribb lesz.

Megérkezett a kiságy is, egy kolléganőmtől kaptam, sok más holmival együtt. Zsófitól is sok mindent kaptam, a kollégáimtól is és a Vodafone-tól is. Meghatódtam, mert tényleg nagyon kedvesek. Lassan, ha rendeződnek a lakhatási viszonyok, akkor elrendezem őket, megnézem, hogy mi hiányzik még.

Felszedett kilók száma: 7,3

A szüléssel kapcsolatban vannak félelmeim, bár most fogom csak elolvasni az ide vonatkozó részeket, eddig vártam ezzel, de most már nem lehet tovább húzni. Remélem rendben lesz minden.

32. hét

Babnak van pár holmija, amit már megvettem. Persze ez még csak a kezdet, de a Brekis zoknit nem tudtam otthagyni. Én pedig egy Crocs cipővel lettem boldogabb, fentről a negyedikkel.

Bárki simán mondhatná: Vedd ki a pöttyöslabdát a pólód alól!

Még én is meglepődöm, hogy mennyire szabályos pöttyöslabda pocakom van.

A vérnyomás és pulzus emelkedés az orvos szerint normális. Mivel több vért kell pumpálnia a szervezetemnek ezt csak úgy tudja megoldani, hogy többet ver a szívem (nagyobb erővel nem tud). Ez azért rossz, mert az eddigi hulla közeli alacsony vérnyomásomhoz képest ez olyan, mintha éppen szívinfarktust kapnék napjában ötször.

Az első napom, amikor nem dolgozom. Fura érzés, egyelőre keresem a helyem, hogy ez most akkor hogyan is lesz, mit fogok csinálni, stb. Próbálok rendszert találni. A korán kelés még mindig van, 4-5 óra a szokásos, aztán kicsit nehezebb a vissza-alvás, de az megy nagyjából fél nyolcig. Ma a tegnap elmaradt dolgokat pótlom be.

Nyitottam egy füzetet, hasonló ahhoz, amit bent is használtam a todo listáimnak, hogy éppen milyen megoldandó teendők vannak. Ez jó, mert látom és tudom, hogy mire figyeljek. Még az időbeosztásomat kellene kitalálni, hogy hatékonyabb legyek. Az offline Moleskine naptár segít majd ebben, mert látom, hogy milyen fix időpontok vannak (orvosok, pszichológusok, munkahely), ezekhez tudom igazítani a többi elintéznivalót is.

Pénteken kértem, hogy inkább ne legyen semmi búcsúzkodás, mert úgyis csak sírni fogok. Persze lett. Nagyon drágák voltak én meg nem tudtam egy szót sem kinyögni, mert csak folytak a könnyeim. Én egy keretezett képet kaptam, amin mindenki rajta van, Bab pedig egy Bugyola pólyát, amiért tegnap mentem ki a Wamp-ra, hogy kiválasszam a mintáját. Köszönöm mindenkinek ezúton is. Ez lett:

Zitától pedig kaptam egy könyvet is, Karácsony Benő Napos oldal.